Mi az alkohol?
Az alkohol a depresszánsok, azaz a nyugtatók közé sorolható, függőséget okozó vegyület. Amennyiben az agyi funkciók befolyásolására tesszük a hangsúlyt, hivatkozhatunk rá drogként is.
Előállítását tekintve minden esetben erjesztéses technológiát használnak, tehát egy bizonyos alapanyag, legyen az bármilyen növényi eredetű alapanyag amely erjedéssel lebomlani képes.
Az alkohol “útja”:
Az alkohol bevitele után először a gyomorba jut. Itt irritatív hatást gyakorol a gyomor nyálkahártyájára, valamint megemeli a gyomorsav szintet. Ennek köszönhetjük a hányingert és a hányást. Az idült alkoholizmus hatásaként a gyomorban fekélyek illetve rákos elváltozások is kialakulhatnak.
Ezután a májba jut, ahol a vegyianyag lebontásának oroszlán része történik. Az alkohol bevitelét májunk sínyli meg legjobban. Ez a szervünk ugyanis minden káros anyag megszűréséért felel. Ha már nem bírja a terhelést, a feladatát egyre kevésbé képes ellátni, elzsírosodik, elhegesedik, a benne lévő vérkeringés csökken, így sejtszinten is károsodik.
A hasnyálmirigy a májjal majdnem egyidejűleg dolgozik. Az alkohol bevitelének következtében inzulint és más vegyi anyagokat termel, melyekkel a károsodás mértékét hivatott minimalizálni.
A bélbe jutva bizonyos bélszakaszok kémhatásait negatívan befolyásolja, elsavasíthatja szervezetünket.
Milyen hatása van ránk?
Minden drogra egyöntetűen igaz, hogy az agysejtek közti kommunikációt lassítja. Elfogyasztásának mennyisége és gyorsasága befolyásolja a hatását.
Azonnali vagy kis időn belül tapasztalhatunk:
- Tompa és lassú reflexeket
- Fájdalom receptorok gyengülését
- Fáradtságot
- Erkölcsi és testi lazaságot, egyfajta oldott állapotot
- Hányingert, hányást
- Szédülést
Testünkre sejtszinten gyakorolt hatásai:
- Az alkohol rendszeres fogyasztása mérhetően károsítja:
- Az idegrendszert
- Szív- és érrendszert
- Emésztőrendszert
- Roncsolja a májat, rontja annak funkcióit
- Sejtszinten roncsol, hiszen a sejtek közti funkciókat gyengíti és akadályozza