A vércsoportok meghatározása szempontjából nem kevesebb, mint 29 rendszert tartunk számon. Ezek mindegyike más szempont alapján kategorizálja a vért. Vérátömlesztéskor a legfontosabb, hogy a megfelelő típusú vér kerüljön a donortól a beteghez.
Véradás fontossága
Bizonyos vércsoportok a véradás alkalmával adhatók átfedésben egymásnak és vannak olyanok is, melyek csak a saját vércsoportjuknak. Viszont van olyan vércsoport is, amellyel rendelkező egyén bárkinek adhat vért gond nélkül. Véradás előtt amennyiben lehetőségünk van rá, érdemes kivizsgáltatnunk magunkat orvos által, hogy alkalmasak vagyunk-e vért adni, illetve ha igen, akkor milyen szempontok alapján.
Hogyan határozzuk meg a vércsoportokat?
A vércsoportok meghatározása antigének alapján történik, melyek a vérben találhatók. Kétféle vércsoport meghatározást használunk a véradás folyamatának megkezdése előtt.
Az AB0 vércsoport meghatározás szerint az emberek lehetnek:
- A
- A0
- B
- B0
- AB
- 00
Az Rh vércsoport meghatározás szerint pedig lehetnek:
- Rh+
- Rh-
Hazánkban a vércsoportok arányai megegyeznek az európai átlaggal. Ez százalékos arányban a következő:
- A: 44,5%
- 0: 40%
- B: 10,5%
- AB: 4,5%
Az Rh rendszer alapján pedig az Rh+ vércsoporttal rendelkezők több mint 85%-ot tesznek ki.
Betegségek és a vércsoportok
A vércsoportok típusa nem csak akkor számít, ha véradásról van szó. Több kutatás is bizonyítja, hogy egyes betegségek előfordulása adott vércsoportokra jobban jellemző.
0 vércsoport:
- Kisebb eséllyel alakul ki náluk szív- és érrendszeri megbetegedés.
- Gyakoribbnak mutatkozik náluk a terhességgel összefüggésbe hozható hipertóniás esetek megjelenése.
- Náluk ritkább a vérrögképződés.
A vércsoport:
- Nagyobb eséllyel alakulnak ki a szervezetükben vérrögök.
B vércsoport:
- Kevésbé mutatkoznak a vesekő kialakulásának hajlamai.
A és B vércsoport:
- Esetükben nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.
A vércsoportok öröklődnek, de hogyan?
Nagyjából olyan elven, mint a magasság, a hajszín, a szemszín és egyéb testi tényezők. Két teljesen azonos vércsoporttal rendelkező szülő gyermekének velük megegyező vércsoporttal vagy 0 vércsoporttal kell rendelkeznie, hiszen az esély erre is fennáll. Amennyiben mind a két szülő 0, a gyermek is mindenképpen csak az lehet. Ha a két szülő eltérő vércsoportú, azaz A és B, akkor a gyermek A, B vagy AB vércsoporttal fog rendelkezni. Ha valamelyik szülő 0 vércsoportú, abban az esetben az utód nem lehet AB, de ugyanúgy igaz ez fordítva is.